Air:

Az ír népzenében igen kedvelt műfaj: instrumentális, de nem táncdallam. Az air általában lassú tempójú darab, amely egy dalon vagy valamilyen szólóhangszerre írt dallamon alapszik. Ütemezését tekintve lehet 4/4-es, 3/4-es vagy 6/8-os.

Brudmarsch:

Nászinduló a svéd, a dán és a norvég (brujemarshj) zenében.

Ganglat:

Svéd "vándorló" dallam, amit sétálás, vándorlás közben szoktak játszani.

Hornpipe:

Régi dallam, mely ugyanezzel a névvel, de eltérő ritmikájú dallamformával a barokk zenében is megtalálható. Maga a név egy, a XVI. és a XIX. század között létezett hangszer nevéből ered. Ez a hangszer fából és valamilyen állati szarvból készült, és duplanáddal szólaltatták meg. Ütemezését tekintve 4/4-es ritmikájú, néha 2/4. A hornpipe-ra jellemző, hogy kis, nyújtott ritmusok és gyakori triolák találhatók benne, egy-egy dallam minden páros sorának végét három határozott negyed-értékű hangjegy zárja le.

Jig:

A (z ír zenében) legelterjedtebb és legjellemzőbb táncdallam itáliai eredetű, s a brit szigeteken a 16. században jelent meg. A komolyzenében is megtalálható "gigue" névvel. Ez a dallamforma a brit szigeteken mindhárom nagy nép zenéjében (angol, ír, skót) megtalálható. Három típusa van: 6/8; 9/8 (slip jig) és 12/8 (single jig) ütemezésű.

Lament:

Lassú, szomorú dallam, melyek közül néhány táncra vagy menetelésre serkent.

March:

Induló, amely nemcsak az észak- és nyugat-európai népzenében, hanem más népzenei környezetben és a klasszikus zenében is megtalálható. Az indulók általában 4/4-es ütemfelosztásban íródtak, de előfordul, hogy 6/8 ütemezésűek. Az indulóknál is megtalálhatók a gyors (quick) ill. lassú (slow) dallamok.

Mazurka:

Ennek a zenei formának az őse a XVII. századi lengyelországi Mazowszéból származik, a mazuri tavak vidékéről. A mazurka a helyi népesség ugró- és forgótánca volt, amely a XVIII. század közepétől kezdve, a XIX. század végére egész Európában elterjedt, s popularitásának köszönhetően a mai napig számos ország népzenéjében előfordul.

Morris dance:

A tánc és a zenei forma a középkori la moresca nevű spanyol zenéből és táncból ered, amely a keresztény-mór harcok zenei tükre volt. A morris dance azonban nem csak ezeken a zenei gyökereken alapul, mert olyan régi táncról és ünnepről van szó, amely már az ősi kelták vagy rómaiak korában is létezett. A morris angol tánc, amely rokonságban áll például a skót kardtánccal is. Angliában a morrist a nyári napfordulóhoz közel, május elsején táncolják, termékenységért, gazdagságért "imádkoznak", ezért körbejárják a földeket, falvakat, s az ünnepet rituális lakomával fejezik be. A morris-táncokat heten - eredetileg csak férfiak - táncolták, - ők játszották a női szerepeket is -, de ez mára már megváltozott. A morris dallamok általában 2/4 üteműek, de előfordul a 6/8 is.

Planxty:

Írországban a "planxty" darabokat hárfára írták, s általában nemesi patrónushoz, mecénáshoz címezték. A szerző tiszteletét, megbecsülését fejezte ki a címben megnevezett személy iránt. Bármilyen hangnemű és ritmusú lehet. Ez a zenei forma szinte kizárólag Turlogh O'Carolan műveiben jelent meg.

Polka:

Ebben a jelentésében egyszerű, fülbemászó 2/4-es ütemezésű dallam. A polka lengyel vagy cseh eredetű táncforma, ami a XVIII. század végén, a XIX. század elején alakult ki, s terjedt el Európában úgy, hogy mintegy ötven év múlva sokan már nemzetük ősi táncának hitték. Egyes vélemények szerint azonban (ilyen például egy 1845-ben megjelent francia forrásmunka, La polka címmel) a polka a Magyarországra bevándorolt lengyelek népi tánca volt. Egy másik történet szerint egy cseh tanító, Josef Neruda jegyezte le egy vidéki parasztlányka táncát, melyhez a lány maga dúdolt dallamot. Ez a tánc polka néven vált ismertté, mivel cseh nyelven a pulka szó jelentése "fél", s ebben a táncban igen gyakoriak a fél lépések.

Reel:

A modern kelta (gaelic) forrásmunkákban a "ríl" szót használják, ennek ellenére a "reel" szó az angolszász "rulla" szóból ered, ami forgást, pörgést jelent. A "reel" általában 2/2 vagy 4/4 ütemű, ritkábban 2/4.

Slide:

Általában 12/8 ütemű dallam, melyet nem lehet mindig tisztán megkülönböztetni a "single jig"-től.

Strathspey:

A Strath Spey, a Spey völgye, földrajzi hely Skóciában, Inverness közelében. Maga a dallam 4/4 ütemű, kis éles (scoth snap) illetve -nyújtott ritmusokkal tarkított, a skót tánczenében igen kedvelt zenei forma. A skót népzenében Niel Gow és James Scott Skinner fektette le a "strathspey" alapjait, és ők is komponálták vagy gyűjtötték össze a leghíresebb darabokat.

Waltz:

A waltz valószínűleg francia vagy német eredetű, s erről a területről terjedt el. Maga a dallam 3-es ütemezésű. A klasszikus zenében és táncban is két igen könnyen megkülönböztethető ága van, az angol, illetve a bécsi keringő. Az ír népzenében nemcsak a keringők 3/4-es üteműek, de egyes airek és a mazurkák is.