Az írka-fÍRka együttes 1999-ben, az 1995-től működő ún. session zenészeiből alakult. Erre a sessionre, avagy vasárnapi örömzenélésre, több éven keresztül a Sherlock Holmes Pubban jöttek össze az ír és más népzenét kedvelő magyar és külföldi muzsikusok. Alkalmi formációként a jelenlegi együttes magját képező tagok, Richy, Adrienne és Dani, Sherlock Holmes Session Group névvel léptek fel először táncházakban, vállalati rendezvényeken, különböző pubokban, ír fesztiválokon, míg 1999-ben, több taggal bővülve, az együttes felvette az írka-fÍRka nevet. 2001-ben Ildi, 2003-ban Eszter, majd az addigi dobos, Gueth János kiválása után, Gábor csatlakozott a csapathoz.

A kezdetekben oly jellemző tradicionális ír instrumentális muzsikát és kocsmazenét azóta is töretlenül játssza az együttes, de a zenekar bővülésével és tagjainak sokrétű zeneszeretetével kibővítette a repertoárt. Megmaradtak a pergő ritmusú, dinamikus instrumentális számok, de egyben nagy hangsúlyt kapnak a népszerű ír kocsmadalok és lírai számok is. A zenei műfaj is színesedett, az ír, angol skót zenék mellett német, skandináv és asztúriai dallamok is helyet kaptak.

Az együttes megalakulása óta már sok helyen próbált gyökeret ereszteni, s egy állandó, heti- kétheti fellépési lehetőséget találni.

2003 ősze óta az írka-fÍRka rendszeresen fellép a Békebíró Étteremben (Bp. XIII. Hollán Ernő u. 13-15.). Itt rendezi meg tematikus estjeit is, mint például a Halloweent, karácsonyi koncertet, a Burns-estet, St. Patrick-napot, a Brit majálist, és idén előszőr a nyárközép ünnepét, a Szentiván Éjt.

Az együttes 2003 óta együttműködik az Irish Feet ír sztepp tánccsoporttal. Közös fellépéseken a táncszámok egy részéhez a zenét a zenekar szolgáltatja.

Richardné Kincses Adrienne

Foglalkozásom és hivatásom szerint középiskolai német nyelvtanár vagyok, s immár tizenkét éve a Kürt Alapítványi Gimnáziumban készítem fel a diákokat az érettségire, ill. a német nyelvvizsgára. A zene mindig is érdekelt, az ír dallamokkal és a gitározással azonban férjem, az együttes hegedűsének, Richynek hatására kezdtem el foglalkozni 1994-ben. (Gitározni tanulni egyetemista koromban kezdtem, de az igazi motiváció akkor még hiányzott.) Szerencsés véletlenek folytán 1995 tavaszán egy sörözőben összeült néhány ír zenerajongó, köztük Richy és én is, akik megbeszélték, hogy hetente egyszer összejönnek egy kis örömzenélésre. Ebből a több évig tartó session zenélésbol nőtte ki magát 1999-re az írka-fÍRka együttes, melynek azóta a gitárosa vagyok. A csapat tagjait jó barátság fűzi össze, ami az együttzenélést igazán meghitté teszi. 2002-ben egy fellépésünk során találkoztunk az Irish Feet vezetőivel, s azóta, nagy örömünkre, szorosan együttmuködünk velük, vagyis táncprodukcióik egy részét az írka-fÍRka zenéje festi alá. Angelika nevű kislányunk 2000. március 17-én, az írek oly közkedvelt ünnepén, St. Patrick napon született, s ennek megfelelően szereti is az ír zenét, egy éve pedig az Irish Feet tanfolyamán már az első tánclépéseket tanulja. Remélem, hogy a zene szeretete, az együttzenélés öröme, a szép dallamok s a táncos lábak dobogása végig kísérik életem további részét is.

Richard Joachim

1958-ban születtem Lipcsében (NDK). 7 évig tanultam zeneiskolában hegedűlni, és játszottam a zeneiskola zenekarában is. 1979-84 között Ilmenauban végeztem egyetemi tanulmányaimat a Villamosmérnöki Karon, s diplomát is szereztem. Az egyetem évei alatt a "Feuertanz" együttesben játszottam német és nemzetközi népzenét. Miután Adrienne-nel összeházasodtunk, Budapestre költöztem, ahol 1986 óta élek. 1995-96-ban hetente játszottam az akkori Williams Pubban az ír származású zenésszel, Kenny O'Commainnel. Akkoriban ismerkedtem meg a budapesti ír zenei élettel és zenészeivel, akikkel 1995-től kezdve rendszeresen összejöttünk egy kis örömzenélésre. Kezdetben a Sherlock Holmes Pubban találkoztunk, később az Irish Creamben. Hogy koncertszerűen is felléphessünk, 1999-ben Adrienne-nel és néhány session zenésszel megalakítottuk az ÍRka-fÍRka együttest. A session hagyományát tovább folytattuk, zenéltünk a CD-Fűben, Hádészban, Aloéban és a Fanyűvőben. Kislányunk, Angelika, 2000-ben született, Szt. Patrick napon. Ő is szereti a zenénket és táncol rá. 2002-ben megismerkedtünk az Irish Feet Sztepptánccsoporttal, s azóta több fellépésen és fesztiválon kísértük őket. 2003 ősze óta az ÍRka-fÍRka rendszeresen fellép a Békebíró Étteremben (Bp. XIII., Hollán Ernő u. 13-15.). Itt rendezzük meg tematikus estjeinket is, mint például a Karácsonyi Koncertet, St. Patrick napot, s idén először a Brit majálist. Foglalkozásom szerint száloptikai mérnök-üzletkötő vagyok. A zene a legfontosabb hobbim. Az ír zenét különösen szeretem és remélem, hogy közönségünk még sokáig örömét leli koncertjeinkben.

Fekete Dániel

1977-ben születtem. 14 évvel ezelőtt kezdtem el autodidakta módon furulyázni, s néhány év múlva, 1994-ben jelentkeztem egy állami zeneiskolába, amit aztán sikeresen el is végeztem. Ez idő tájt kezdtem el érdeklődni a brit zenei hagyományok iránt. Az együttes tagjaival 1998 óta ismerjük egymást. Zenei előéletem folyamán a furulya mellett kipróbáltam az oboát, zongorát, csellót is, de a mai időkre maradtam az eredeti hangszeremnél. Emellett játszom mandolinon és concertinán. Jelenleg a hegedűvel is próbálkozom. Sok ír, skót és skandináv zenét hallgatva, őszintén bevallhatom, hogy vannak zenei példaképeim, akik - szerintem - hitelesen interpretálják eme hagyományos muzsikát (pl.: Aly Bain és Phil Cunningham, a Planxty vagy a Bothy Band, a svéd Väsen együttes vagy Turáni Csongor és az együttes hegedűse, Richy). Az ÍRka-fÍRka mellett egy másik együttesben is játszom, melynek neve Göncölszekér. 2003-ban fafúvós hangszerészként végeztem.

Apatini Dóra

Nyár közepén születtem, 1975-ben. Életem első 25 évében nem tudtam túl sokat az ír zenéről - ezen időszak végére biológust faragtak belőlem az ELTÉ-n. Amúgy a zenéhez mindig nagyon sok közöm volt - bár hivatalosan ilyesmit nem tanultam. Énekeltem minden énekkarban, aminek a közelébe kerültem, kipróbáltam 1-2 hangszert (furulya, oboa), táncoltam sokféle táncot. Az egyetem utolsó éveiben valamikor kaptam egy kazettát - ír zenével. A szerelem azonnali volt - és azóta is tart. Először csak koncertekre jártam, majd táncházakba, kezdetben hallás után, aztán a szövegeket előkeresve megtanultam a kedvenc dalaimat, majd sorra beszereztem hangszereket is, mert az instrumentális darabokat nem lehetett énekelni. És persze mindenhol ott voltam, ahol ír zene volt. Az ÍRka-fÍRká-val is egy session-ön találkoztam először - akkor még csak a közönség soraiból énekeltem, időről-időre feltűnve a későbbi koncerteken is. Először 2004 őszén énekeltem hivatalosan is a zenekarral - egy évig, Eszter külföldi útja alatt. És most 2006 őszétől ismét tagja vagyok a zenekarnak...

Kádas Ildikó

1979-ben láttam meg a napvilágot Budapesten. Tíz éves koromban kezdtem el hegedűlni, 12 éves koromban fuvolázni. Tíz évig tanultam a Weiner Leó Zeneiskolában, játszottam a fúvószenekarában. További tapasztalatokat szereztem a XIV. ker-i zeneiskola fuvola zenekarában, a fafúvós Palota zenekarban, tanultam régi zenét Kállay Gábornál. Nagyon vonzott a rock zene is, a Sárkányfű együttessel saját számokat játszottunk keverve a rock zenét népies (folk) dallamokkal. A 2000. évben ismertem meg az ÍRka-fÍRka együttest és velük együtt elkezdtem ismerkedni az ír zenével és a session formációval. Táncházakban is játszottunk, így nagy örömömre szolgált, mikor az Irish Feet tánccsoport ránk talált.

Gyarmati Gábor

1958. október 21-én születtem Kiskunfélegyházán. Öten vagyunk testvérek, mind az öten a helyi zenei általános iskolába jártunk. Az első zenei örömöket és bánatokat egy öreg pianinónak köszönhettem, az első gitár 1973-ban "érkezett" a családba. A mai napig is a gitár a fő hangszerem, bár néha flörtöltem a mandolinnal, basszusgitárral, meg mindenféle zajkeltő kütyükkel. Közgazdasági szakközépbe jártam, ami nem kifejezetten kedvezett a zenei elképzeléseknek, de sebaj. Jártam ezután a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára egy évig, de az érdeklődés kölcsönös hiánya folytán abbahagytam. Ezután, 1982-ben költöztem Budapestre. Mint akkoriban számtalan gitáros, én is belevetettem magam a versmegzenésítésekbe, majd a saját dalok következtek. Innen pedig már egyenes út vezetett a mások által írt dalok előadásához. Első, és igen derekas ír élményem valamikor 1984-ben volt, egy valódi, modern ír zenekar (ha jól emlékszem, Iron Horses) jóvoltából. Persze akkor még senki sem tudta, mi az hogy bodhrán, irish bouzouki meg effélék. Alig tíz évet kellett várni a Greenfields megalakulásáig, 1994 őszéig, gyakorlatilag azóta foglalkozom ír zenével. Zenekarok: Latin Combo (1983-1984) Klion (1984-1985) Barbara Csapás Zenekar (házizenekar, 1985-1990) Dönci és Tsa (duó) (1994) Greenfields (1994-2002, hosszabb-rövidebb szünetekkel) Gábos Barna Trió (majd Quintet) (1998-2000) Arasinda (2000-2004) ÍRka-fÍRka (2003- )

Édl Eszter

1977-ben születtem Budapesten. Vonzódásom a zenéhez elég korán egyértelművé vált, állítólag mindig, mindenre táncoltam. Ez azóta elmúlt, a zeneimádat megmaradt. Első zenei élményeim a country-fesztiválok voltak, ahol anyám nyakában ülve kb. háromévesen fejből énekeltem az összes 100 Folk Celsius meg Bojtorján-dalt, úgyhogy ezek tekinthetők első nyilvános fellépéseimnek is. Zenei általánosba jártam, énekeltem az Opera gyerekkórusában, tanultam gitározni, majd a középiskola alatt miután rádöbbentem, hogy mennyire fontos is nekem ez az egész, kezdtem magán-énekórákat venni. Sokféle zenekarban megfordultam, több-kevesebb sikerrel a rocktól a techno-ig, de valahogy semmi nem "passzolt" igazán. Közben kitört az életemben egy másik nagy szerelem is - Ázsia, pontosabban a kínai kultúra iránt, így hát bármiféle zenekarral való együttműködésemet megnehezíti, hogy időről-időre eltűnök a világ másik felén. Ha lennének véletlenek, azt mondanám, az ÍRka-fÍRkával véletlenül futottam össze, de ez inkább már sorsszerűnek tűnik. Egyszerűen csak "beléjük botlottam" egy húsvéti, áruházi fellépésen, és miután Danit volt szerencsém régebbről ismerni, a zene meg borzasztóan megtetszett, azt gondoltam, miért is ne próbáljak ki valami egészen újat? A dolog aztán nemcsak működőképesnek bizonyult, de valósággal második családommá vált a zenekar, és immár nagyon fontos része az életemnek, nem csak zenei szempontból!

Az együttes korábbi, tiszteletbeli tagjai:

Gueth János: bodhrán 1999-2003
Erdősi Péter: 2000-2003
Matthew Craig: ének, tangóharmonika 1999-2000
Nick Szentkuthy: ének, gitár 1999